A mesterséges szem – meddig jutott el a tudomány 2026-ban

A retina implantátumoktól a mesterséges retináig és a teljes szem átültetéséig
A mesterséges szem létrehozásának ötlete, amely teljesen helyettesítené az emberi szemet, és visszaadná a vakok látását, már régóta a sci-fihez tartozik. Az elmúlt évtizedekben azonban az orvosbiológiai mérnöki tudományok, a mikroelektronika, az idegtudomány és a mesterséges intelligencia fokozatosan elkezdte valódi kutatási feladattá alakítani ezt az elképzelést.
Ma már léteznek olyan beültethető rendszerek, amelyek a retina vagy az agy elektromos ingerlésével vizuális érzetet keltenek. Mesterséges retinákat is kifejlesztettek, amelyek a biológiai retina egyes funkcióit reprodukálják. 2025-ben a PRIMA rendszer klinikai eredményei a funkcionális központi látás helyreállítását mutatták az előrehaladott makuladegenerációban szenvedő betegek egy részénél. (New England Journal of Medicine)
2026 augusztusában a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói publikálták a Természeti anyagok nevű új rendszer THE-BRENA, amely egy nagy felbontású félgömb alakú mesterséges retinát képvisel, színes képpel és nagyon széles látómezővel. (Természet)
E lenyűgöző eredmények ellenére 2026-ban a tudomány még mindig nem rendelkezik olyan mesterséges szemmel, amelyet az emberi szem helyére lehetne helyezni és teljes mértékben reprodukálni tudná annak funkcióit.
Mi is pontosan az emberi szem?
A feladat összetettségének megértéséhez szem előtt kell tartani, hogy a szem nem csupán egy biológiai kamera.
Az emberi szem egy optikai rendszert tartalmaz, amely a szaruhártya, a lencse és más struktúrákból áll, amelyek a fényt a retinára fókuszálják. A retina viszont nem egy egyszerű fényérzékelő. Ez egy összetett idegszövet, amely fotoreceptorokat – rudakat és kúpokat -, valamint sok más típusú idegsejtet tartalmaz.
A kapott információt elektromos jelekké alakítják, részben már a retinában feldolgozzák, majd a látóideg révén az agyba továbbítják.
Ezért egy komplett műszemnek egyszerre több különböző mérnöki és biológiai problémát kell megoldania:
- fényt kapni;
- a kép fókuszálásához;
- a fényt elektromos jelekké alakítani;
- vizuális információk feldolgozására;
- ezeket az információkat az idegrendszerrel kompatibilis módon kódolni;
- jelek továbbítására az agyba;
- biztonságos munkavégzés az emberi testben;
- minimális mennyiségű energia felhasználása;
- biológiailag kompatibilis legyen;
- és megbízhatóan működik sok éven át.
Az utolsó lépés – az emberi aggyal való kommunikáció – továbbra is az egyik legnagyobb akadálya a teljesen működőképes mesterséges szem létrehozásának.
Az Argus II projekt – az egyik első nagy siker
Az egyik leghíresebb projekt a mesterséges látás területén az Argus II retina protézis rendszer, amelyet eredetileg a Second Sight Medical Products fejlesztett ki.
A rendszer szemüvegre szerelt kis kamerát használ. A kamera képet kap, amelyet egy külső processzor dolgoz fel. Az információt ezután egy beültetett elektronikus rendszerbe továbbítják, amely elektródákon keresztül stimulálja a retinát.
Az Argus II európai engedélyt kapott bizonyos retinitis pigmentosa miatt súlyos látásvesztésben szenvedő betegek kezelésére, 2013 februárjában pedig jóváhagyást kapott az Egyesült Államok FDA-tól a humanitárius eszközmentességi eljárás keretében.
A rendszer fontos bizonyítéka volt annak, hogy egy elektronikus implantátum hasznos mesterséges vizuális érzékelést válthat ki.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az Argus II nem egy teljes műszem.
A rendszer nem helyettesíti a szem optikai rendszerét, nem reprodukálja a normál retinát és nem biztosít természetes látást.
Ezenkívül az Argus II már nem egy jelenlegi kereskedelmi rendszer. A gyártás és az értékesítés megszűnt, mivel a fejlesztők a mesterséges látás technológia következő generációjára összpontosítanak. (SEC)
Harvard/MIT és szubretinális implantátumok
Egy másik fontos kutatási megközelítést a Massachusetts Eye and Ear és az MIT munkatársai dolgoztak ki, köztük Joseph Rizzo és John Wyatt.
Ebben a megközelítésben az elektródatömb a szubretinális térbe kerül – a retina alá.
Az ötlet az, hogy az elektronikus implantátum közelebb helyezkedik el a retina természetes szerkezetéhez, és stimulálja a még működő idegsejteket.
Ez alapvetően más megközelítés, mint a retina ganglionsejteket közvetlenül stimuláló rendszerek.
Az ilyen kutatások demonstrálják a modern látásprotézis egyik fő alapelvét: ahelyett, hogy a teljes biológiai szerv helyreállítására törekedne, a technológia megkerüli a látórendszer egy sérült részét, és továbbítja az információt a fennmaradó működő idegi struktúráknak.
PRIMA – a fotovoltaikus mesterséges retina új generációja
Az egyik legérdekesebb modern megközelítés az PRIMA, amelyet eredetileg Daniel Palanker csapata fejlesztett ki a Stanford Egyetemen.
A PRIMA kisméretű szubretinális fotovoltaikus implantátumot használ, amely több mikroszkopikus fotodiódából áll.
A rendszer speciális szemüveget használ, amely kamerát és optikai rendszert tartalmaz. Az így kapott képet közel infravörös fénnyé alakítják, és az implantátumra vetítik.
Az implantátumban lévő fotodiódák a fényimpulzusokat elektromos jelekké alakítják, amelyek stimulálják a retinában lévő idegsejteket.
Így a rendszer a szem természetes neurális architektúrájának egy részét használja fel, ahelyett, hogy megpróbálná teljesen helyettesíteni.
Klinikai eredmények
A PRIMA nagy klinikai vizsgálatának eredményei, amelyet ben publikáltak New England Journal of Medicine, a retinaprotézisek fejlődésének fontos állomását jelentik.
A vizsgálatban 38, az életkorral összefüggő makuladegeneráció miatt földrajzi sorvadásban szenvedő beteget ültettek be.
A 32 beteg közül, akiket 12 hónaposan követtek nyomon, 26-nál – vagyis 81%-nál – klinikailag jelentős javulást mutatott a látásélesség. (New England Journal of Medicine)
A digitális nagyítás használatakor egyes résztvevők olyan látásélességet értek el, amely lehetővé teszi számukra, hogy olvassanak szöveget, beleértve a könyveket, címkéket és egyéb mindennapi tárgyakat. (Stanford orvostudomány)
Ez rendkívül fontos eredmény, de a PRIMA megint nem egy teljes műszem.
Egy adott betegségben a látásfunkció egy korlátozott részét állítja helyre, és felhasználja a megmaradt biológiai látórendszert.
Bionic Vision Technologies
Egy másik megközelítést dolgozott ki Bionic Vision Technologies (BVT) Ausztráliában.
A vállalat egy szuprachoroidális rendszert fejleszt, amelyben az elektródákat a szem hátsó részéhez helyezik anélkül, hogy magát a szemet cserélnék.
Az elektronikus retinaprotézisek publikált áttekintései fényérzékelést és funkcionális javulást mutatnak a korai klinikai eredményekről a betegek egy részében. Ugyanakkor a rendszer nem kapott hatósági engedélyt az emberi szem széles körben elérhető helyettesítőjeként. (PubMed Central (PMC))
A technológia egy másik lehetséges utat mutat be a mesterséges látás felé – a látórendszer elektromos stimulációját a teljes szemszerv fizikai cseréje nélkül.
Orion – a szem megkerülése
Ez még radikálisabb megközelítés Orion vizuális kérgi protézis rendszer.
Ahelyett, hogy elektronikus implantátumot helyeznének a szembe, a rendszer célja, hogy megkerülje a sérült szemet, és közvetlenül stimulálja az agy látókéregét.
Ebben a megközelítésben a kamera információkat kap a környezetről, és egy elektronikus rendszer az információt elektromos impulzusokká alakítja, amelyeket a látókéreg területén beültetett elektródákra táplálnak.
Ez különösen olyan betegségeknél érdekes, ahol nemcsak a retina, hanem a szem más részei is súlyosan károsodnak.
A fejlesztők által közzétett információk szerint az Orion hatéves korai klinikai vizsgálata 2025 márciusában ért véget, és a klinikai fejlesztés következő szakaszát tűzte ki célul.
Az Orion megmutatja, hogy a jövőbeli „mesterséges szem” valójában nem korlátozódik magára a szemre. Egy egész rendszert képviselhet:
kamera → processzor → neurális kód → agyimplantátum → vizuális kéreg
Új generáció: THE-BRENA – mesterséges retina teljes színlátással
2026 augusztusában a magazinban Természeti anyagok egy különösen érdekes fejlesztést tettek közzé a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem csapatától.
A kutatók bemutatnak egy bio-ihlette rendszert, az úgynevezett THE-BRENA, félgömb alakú mesterséges retina alapján.
A technológia rendelkezik:
- 367 500 képpont;
- sűrűség 1905 pixel per hüvelyk;
- színes kép;
- spektrális tartomány körülbelül 300-800 nm;
- látómező 160° felett;
- mozgásfeldolgozás közvetlenül az érzékelőben. (Természet)
Különösen érdekes, hogy a rendszer az emberi retina geometriájához hasonló ívelt, félgömb alakú szerkezetet használ.
Egy hagyományos kamerában a lapos érzékelőnek és az optikai rendszernek kompenzálnia kell a különféle optikai aberrációkat. A félgömb alakú kialakítással ezen korlátozások egy része csökkenthető.
A rendszer emellett a mozgásérzékelés során szükséges információáramlás jelentős csökkenését is kimutatta, a szerzők több mint 99,95%-kal alacsonyabb sávszélesség-igényről számoltak be, mint az adott kísérletben a hagyományos keret alapú feldolgozáshoz képest. (Természet)
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a THE-BRENA az bio-ihlette mesterséges vizuális érzékelő, nem emberbe ültetett műszem.
Ez a megkülönböztetés elengedhetetlen.
Az első teljes emberi szem átültetése
Az elektronikus szemek fejlődésével párhuzamosan egy másik rendkívül érdekes tudományos megközelítés is kidolgozás alatt van – a biológiai egész szem átültetése.
2023 májusában a NYU Langone Health csapata végrehajtotta a világ első ismert sikeres átültetését egy teljes emberi szemen, amelyet az arc egy részének átültetésével kombináltak.
Aaron James beteg egy súlyos áramütés következtében elvesztette a szemét és arcának jelentős részét.
A műtét során az orvosok átültetik a teljes szemet, a szemüreget és a látóideget más szövetekkel együtt. A művelet körülbelül 21 óráig tart. (NYU Langone Health)
Az eredmény a transzplantációs gyógyászat szempontjából figyelemre méltó.
Az átültetett szem életképes marad. Normál vérellátást és a retina véráramlását figyelték meg, és néhány fotoreceptor – rudak és kúpok – túlélte. (NYU Langone Health)
A beteg azonban nem tért vissza az átültetett szemmel.
Ez az egyik legfontosabb tudományos tény a szemátültetés történetében.
Miért olyan nehéz a látóideg helyreállítása?
A látóideg nem közönséges kábel.
Hatalmas számú idegrostot tartalmaz, amelyek összekötik a retinát az agy különböző struktúráival.
Szemátültetés során az orvosok helyreállíthatják:
- a vérellátás;
- a szem mechanikai helyzete;
- anatómiai struktúrák;
- a szövetek egy része;
- a retina működése.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a retinából származó információ funkcionális módon eljuthat az agyba.
Szükséges, hogy az idegrostok megfelelően kapcsolódjanak a központi idegrendszerhez, és helyreállítsák a komplex idegpályákat.
Ez az egyik fő oka annak, hogy Aaron James átültetett szeme életképes maradt, de nem állította helyre a látást.
A Nagy Emberi Szemátültetési Program
A NYU Langone eredményei megalapozzák a nagyobb léptékű kutatást.
2024-ben az Egyesült Államok Egészségügyi Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége (ARPA-H) elindította a programot. Humán szem allograftok átültetése (THEA) akár 132 millió USD potenciális finanszírozással.
A cél az, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki egy teljes emberi szem sikeres átültetésére, amelyek a jövőben helyreállíthatják a látást. (ucihealth.org)
2025-ben a NYU Langone is bejelentette, hogy részt vesz egy nagyszabású projektben, amelyben több mint 40 tudós, orvos és iparági képviselő vesz részt, amelynek célja, hogy a teljes szem transzplantációt egy lehetséges látás-helyreállító terápiasá tegye. (NYU Langone Health)
Ez azt mutatja, hogy a tudomány már nem tekinti elméleti lehetőségnek a teljes szem átültetését.
Elektronikus mesterséges szem kontra biológiai transzplantáció
A két fő megközelítés alapvetően különbözik.
Az elektronikus műszem megkísérli helyettesíteni a biológiai vizuális rendszer funkcióját elektronikával, érzékelőkkel, számítási algoritmusokkal és neurostimulációval.
Egy teljes szem átültetése igyekszik megőrizni a biológiai látószervet és helyreállítani az idegrendszerrel való kapcsolatát.
A jövőben lehetőség nyílik e két megközelítés kombinálására.
Például egy jövőbeli rendszer a következőket tartalmazhatja:
mesterséges optika → mesterséges retina → idegi interfész → látóideg → agy
vagy:
kamera → AI feldolgozás → agybeültetés → vizuális kéreg
A harmadik lehetőség a biológiailag átültetett szem, amelyet regeneratív gyógyászat és látóideg-javító technológia segít.
Mi hiányzik a modern műszemből?
A hatalmas fejlődés ellenére alapvető különbség van a modern protézisek és az emberi látás között.
Az emberi szem és agy egyetlen rendszerként működik.
Az emberi retina a vizuális információk összetett előfeldolgozását végzi még azelőtt, hogy a jelek elérnék az agyat. A rendszer hatalmas dinamikatartománnyal rendelkezik, alkalmazkodik a világításhoz, érzékeli a mozgást, a színeket és a kontrasztot, és folyamatosan, rendkívül alacsony fogyasztás mellett működik.
A modern elektronikus protézisek még nem képesek mindezt a funkcionalitást reprodukálni.
Sok esetben a vizuális észlelés fénypontokra, formákra, kontúrokra vagy viszonylag kis felbontású képekre korlátozódik.
A PRIMA jelentős előrelépést jelent, mivel lehetővé teszi egyes betegek számára, hogy szöveget olvassanak, de a normál látást sem állítja helyre. (New England Journal of Medicine)
Lehet-e jobb a műszem, mint az emberi szem?
Mérnöki szempontból ez elvileg lehetséges.
Egy jövőbeli mesterséges látórendszer potenciálisan az emberi látható spektrumon túli tartományokban is láthat, például a közeli infravörös tartományban.
Lehetett volna neki:
- optikai vagy digitális zoom;
- automatikus erősítés gyenge fényviszonyok mellett;
- infravörös látás;
- rendkívül széles látómező;
- AI objektum felismerés;
- távolságok közvetlen mérése;
- képrögzítés;
- vezeték nélküli kommunikáció;
- adaptív optika.
Ebben az értelemben a leendő műszem nemcsak az emberi szem mása lehet, hanem bionikus látórendszer, amely olyan képességekkel rendelkezik, amelyekkel a természetes látás nem rendelkezik.
Ez azonban még mindig tudományos és technológiai perspektíva, nem klinikai valóság.
A technika állása 2026-ban
2026 szeptemberétől a fejlődés több különböző szintje különböztethető meg:
| Technológia | Állapot |
|---|---|
| Argus II | Történelmileg bizonyított retina protézis; gyártása leáll |
| PRIMA | Klinikailag bizonyított technológia a korlátozott funkcionális látás helyreállítására |
| Bionic Vision Technologies | Mesterséges látáshoz beültethető rendszerek fejlesztése |
| Orion | Разработка на кортикална зрителна протеза |
| THE-BRENA | Високорезолюционна биоинспирирана изкуствена ретина/визуален сензор |
| Трансплантация на цяло око | Демонстрирана при човек, но без възстановяване на зрението |
| Напълно функционално електронно изкуствено око | Még nem sikerült elérni |
Следващата голяма граница – връзката между машината и мозъка
Основният проблем вече не е само създаването на камера, която прилича на човешко око.
Съвременната микроелектроника може да създава изключително чувствителни визуални сензори. Новите полусферични сензори дори могат да имитират геометрията на ретината и да обработват визуална информация директно в сензора. (Természet)
Истинското предизвикателство е създаването на невронен интерфейс, който може надеждно да преведе електронното изображение в нервни сигнали, разбираеми от човешкия мозък.
Това изисква разбиране не само на оптиката, но и на:
- неврофизиологията;
- невронното кодиране;
- синаптичната обработка;
- пластичността на мозъка;
- регенерацията на нервната тъкан;
- биосъвместимите материали;
- микроелектрониката;
- изкуствения интелект.
Именно затова изкуственото око е много повече от обикновена камера, поставена в човешката орбита.
Következtetés
Развитието на изкуственото зрение през последните десетилетия показва забележителен напредък.
Argus II доказа, че електронна система може да създаде изкуствено зрително възприятие. PRIMA направи още една голяма крачка, като демонстрира възстановяване на функционално централно зрение при част от пациенти с тежка макулна дегенерация. Кортикалните системи като Orion търсят начин да заобиколят увреденото око и директно да взаимодействат с мозъка. Междувременно нови биоинспирирани изкуствени ретини, като публикуваната през 2026 г. THE-BRENA, показват колко бързо се развива самата технология на визуалните сензори. (New England Journal of Medicine)
Паралелно с това първата трансплантация на цяло човешко око показа, че е възможно самият очен орган да бъде трансплантиран и да остане жизнеспособен, но възстановяването на зрението изисква успешно възстановяване на изключително сложната връзка между окото и мозъка. (NYU Langone Health)
Следователно към 2026 г. все още не съществува изкуствено око, което напълно да замени човешкото око и да възстанови нормално човешко зрение.
Но научната картина вече е различна от тази преди десет или двадесет години.
Днес учените разполагат с работещи ретинални протези, изкуствени ретини, мозъчни интерфейси, високорезолюционни биоинспирирани визуални сензори и първия доказан случай на трансплантирано цяло човешко око.
Следващата голяма стъпка ще бъде обединяването на тези технологии в единна система, която не просто да възприема светлина, а да превръща светлината в пълноценно зрително възприятие, разбираемо от човешкия мозък.
Тогава изкуственото око вече няма да бъде просто протеза.
То ще бъде нов тип бионичен зрителен орган.

Hagy egy választ